Fény dal

Megáll az ész

pereg a semmi

meditálok

ez most ennyi

Szabad akaratom

szívem azon

kívánságából ered

hogy a téridőnél

több legyek

Ha elönt a múlt

vágy vagy kétely

az nem én vagyok

ez a tétel

Elme játék

az életem

inkább jobb

ha megfigyelem

Szabad akaratom

szívem azon

kívánságából ered

Hogy a kozmosszal

egy legyek

Látom a logika játékát

a vágy és félelem árnyát

mesterien okol egóm

e szinten ő az echóm

Eldönt mindent

szétszórt vagyok

baszus

az egy autopilot

Szabad akaratom

szívem azon

kívánságából ered

Hogy az

egy-tudat legyek

Ha jógázom

szivom fújom

nem szóródik

gondolatom

Egyhegyű a tudat

egymást követi

a jó gondolat

valóm vagyok

Szabad akaratom

szívem azon

kívánságából ered

Hogy a szeretet

magam legyek

Megannyi tudatszint

megannyi lecke

tíz meg száz

élet pereg le

Csak fejlődni lehet

ha a jót jól teszem

elvárás nélkül

kitartó szerelmesen

Szabad akaratom

szívem azon

kívánságából ered

Hogy Istennel

egy legyek

Új dal szól

a virágos réten

ez nem tanult

vagy ösztön énem

Ének, kép

és értelem orgia

ez az

egy-harmónia

Nincs vágy

nincs szív

nincs akarat

csak éden

Egy rezgés

egy tudat

egy Élet

itt minden