Megy a körlevél diákoktól, akiknek tökük tele van a magas követelménnyel, és, hogy minden ideje elmegy az iskolával.

Valaki kifejtette, hogy bezzeg Olaszországban milyen keveset tanulnak, milyen bután jönnek ki a suliból, mégis milyen jól élnek.

Sajnos az emberek nem látják át, hogy a gazdagabb országok – mivel folyamatosan nőtt náluk a termelés és a fogyasztás, a szellemi nívótól, tanultságtól, rátermettségtől, tanultságtól függetlenül jobban élnek. „Nagyobb a hatékonyság 2-3x” mondják a közgazdászok, ámbár ez ilyen szempontból féligazság. Ha a nagyobb fogyasztás a cél, ami agyrém, egyszerűen fel kel futtatni a termelést és a fogyasztást, ámbár nem is olyan egyszerű ez, mint gondolnánk. Az amatőr kormányzatok rendkívül kártékonyan tudnak hatni. Az meg rendkívül elszomorító, hogy nem tudják az emberek kormányzat bénázását megítélni, összehasonlítani.

Jobban menni itt a szorgalmas tanulástól, szorgalmas munkától, összefogástól fog, semmi mástól.

30 éve középiskolás koromban kizárólag az iskolával és sporttal voltam elfoglalva. Heti 2 napon napi 100kmt-t tömegközlekedtem. Nem játszottam számítógépen, nem facebookoztam, ritkán lógtam haverokkal, sose cigiztem, sose ittam, alig néztem TVt. Nem jártam se moziba, se shoppingolni. Sport, suli, néha program a családdal. Csajozás is minimálban. Felnőttem jótanulóként, élsportolóként, és nem rinyáltam, hogy nincs időm, mert az időm abban volt amivel foglalkoztam, és örömöm leltem benne. Felnőttem, okos lettem, sportos lettem.

A tanulás, sport, zene kőkemény gyerekmunka, soha nagyobb bajuk ne legyen.